Bemutatkozás

A 25. Harckocsi Dandár kötelékében alakították meg a Gépesített Lövészzászlóaljat 1987 március 1.-én. A zászlóalj két gépesített lövész századból egy tüzér ütegből, egy légvédelmi rakéta szakaszból és javító, kiszolgáló alegységekből épült fel. 1990-ben egy gépesített lövész századdal bővült a zászlóalj állománya. Az elkövetkező években a zászlóalj felépítése lényegesen nem változott.

A 2004. évben az alegység fő feladata az átszervezés végrehajtása volt. 2004.április hónapban a gépesített lövészzászlóalj átalakításra került, könnyű lövészzászlóalj lett. Ennek során a zászlóalj szervezeti felépítése változott, illetve a létszám növekedett.

A technikai állománytábla változott a dandár átfegyverzése miatt. 2004.május hónapban a BMP-1 tip. harcjárművek és a 2SZ1-k leadásra kerültek és BTR-80 és BTR-80/A kerekes harcjárművekkel került felszerelésre.

A zászlóalj struktúrája a 2004-es átszervezést követően lényegesen hosszabb ideig nem változott, kisebb módosításokat követően egészen 2022-ig így épült fel.

Feladatai:

A KIKÉPZÉSI CIKLUSOKNAK MEGFELELŐ SZINTEN ÉS INTENZITÁSSAL FOLYAMATOS, EGYMÁSRA ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGGEL KIKÉPEZNI ÉS FELKÉSZÍTENI A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYT, AZZAL A CÉLLAL, HOGY A SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT KÉSZENLÉTI IDŐN BELÜL LEGYEN KÉPES HARCFELADATOKBAN, BÉKEMŰVELETI FELADATOKBAN, VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN, KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS TERRORELHÁRÍTÓ FELADATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE, ÖNÁLLÓAN, A DANDÁR VAGY TÖBBNEMZETISÉGŰ ALKALMI KÖTELÉK RÉSZEKÉNT; AKÁR AZ ORSZÁG HATÁRAIN KÍVÜL IS.

Bemutatkozás

Az 1997. esztendő sok szempontból változásokat hozott az MH 25. Klapka György Harckocsidandár életében. Március 1-jétől az alakulat megnevezése Magyar Honvédség 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár lett, és a dandár kötelékében megjelent két újabb lövész alegység, a 2. és a 3. gépesített lövész zászlóalj.

A 3. gépesített lövész zászlóalj feltöltésre soha nem került, a dandár állománytáblájában 1999.-ig szerepelt, akkor felszámolták, a technikai készletei ekkor leadásra kerültek.

A 2. gépesített lövész zászlóalj felépítése megegyezett az 1. gépesített lövész zászlóaljjal, a feltölthető létszámát tekintve viszont elmaradt attól. Ettől függetlenül a zászlóalj rendelkezett mindazon technikai eszközökkel (BMP-1 gyalogsági harcjármű, 2SZ1 önjáró ágyútarack, stb.), amik az állománytáblában rendszeresítésre kerültek.

A zászlóalj fő feladata a megalakulást követően a dandárhoz bevonuló gépesített lövész katonák szakkiképzése volt. Emellett a zászlóalj számos tanfolyamot tartott, át- és továbbképzéseket, módszertani foglalkozásokat vezetett, szervezett.

Jelentős fordulatot hozott a zászlóalj életében a 2000. év. A zászlóalj a korábbi szakkiképző alegység szerepből kilépve már a saját századainak tudott kiképzést tartani.

Mivel az 1. gépesített lövész zászlóaljnál ekkor már sorozott állomány nem szolgált, így megadatott a lehetőség, hogy a zászlóalj saját magának képezzen ki katonákat. A gépesített lövész századok egy – egy szakasszal, az ágyútarackos tüzérüteg egy tűzszakasszal, valamint az ezek ellátásához szükséges logisztikai elemekkel megerősítve már 350 fő fölé bővült a zászlóalj békelétszáma.

2001-től a zászlóalj az alábbi hazai és nemzetközi gyakorlatokon vett részt:

Delta-2001 magyar – amerikai közös kiképzés és gyakorlat;
Balaton-2002 magyar – olasz közös kiképzés és gyakorlat;
Mobil Harmónia-2002 gyakorlat;
Jégsárkány-2003 gyakorlat;
A zászlóalj jelen volt a 2001. tavaszi, tiszai árvízi védekezésnél, 2002-ben a dunai árvíz mentési munkáiból is kivette a részét. Az ekkor nyújtott teljesítményéért Tát község zászlószalagot adományozott a zászlóaljnak.

A sorkatonai szolgálati idő hat hónapra történő redukálását követően a zászlóaljhoz 2003. második felétől sorállomány már nem vonult be, így a zászlóalj is tisztán szerződéses állománnyal került feltöltésre.

Ez némi létszámcsökkenéssel járt, megszüntették a 2. és a 3. század századtörzsét, a szakaszokat pedig beintegrálták az 1. gépesített lövészszázad parancsnoksága alá. A dandár felderítő és a műszaki századának felszámolását követően a zászlóalj egy – egy felderítő és műszaki szakasszal bővült, a szakaszok szervezetileg a törzstámogató századba kerültek.

2004 több szempontból is sorsfordító volt a zászlóalj életében. Az év elején a „gépesített” megnevezést a „könnyű” váltotta fel, és a zászlóalj a dandár többi alegységével párhozamosan alapvető változáson esett át, mivel a korábbi BMP-1 gyalogsági harcjárműveket lecserélték BTR-80 és BTR-80/A páncélozott szállító harcjárműre, a tüzérüteg 2Sz1 önjáró lövegeit pedig80 mm-es aknavetőkre cserélték. A technikai váltás mellett állománytábla módosításokat is kellet végrehajtani, hiszen a századokban megjelent a támogató szakasz.

A korábbi 14 helyett ebben az időben 22 harcjármű, 3 teherautó, terepjáró személygépkocsi alkotta a századok technikai eszközparkját.

A kiképzés éppen elindult az átfegyverzést követően, mikor megszületett az az elöljárói döntés, aminek értelmében a zászlóaljat 2005. április 30.-i hatállyal felszámolják.

2015. március 14.-i hatállyal újra megalakult a zászlóalj immár 2. lövész zászlóalj néven. A zászlóalj minősített időszaki feladatai és szervezete megegyezik az 1. lövész zászlóalj feladataival és szervezetével, azonban békében elsődleges feladata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának lövész szakirányú hallgatók csapatgyakorlatának kiszolgálása, különböző kiképzési rendezvények biztosítása.

A rövid szervezési időszakot követően a zászlóalj a parancsnokság, törzs irányítása mellet egy lövész századdal kezdte meg a felkészüléseket, kiképzéseket a rá váró feladatokra. A zászlóalj a megalakulást követően folyamatosan hajt végre különböző szintű kiképzési foglalkozásokat. Esetenként alapkiképzést tart a bevonuló újonc állomány részére, valamint végrehajtja a lövész szakkiképzésüket.

A kiképzés és a gyakorlatok mellett kijelölt állományával részt vesz külszolgálatok ellátásában is.

Bemutatkozás

A zászlóalj történetét a 17. Önálló Nehéz Harckocsi Rohamlöveg Ezred megalakításáig lehet visszavezetni. A megalakuláskor ISZ-2-es nehéz harckocsikkal, majd 1957-ben T-34-es harckocsival szerelték fel. 1965-től a T-55-ös, majd 1978-tól a T-72-es harckocsi lett a kötelék fő fegyverzete.

Az alegység az alegységzászlót a tatai dandár kötelékzászlóaljai közül elsőként 1998. március 15-én vette át a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. Győri területfejlesztési igazgatójától.

Az átadott zászló kék-vörös alapszíne Tata városra, mint befogadó helyőrségre utalt. A ferdén osztott zászló közepén a fekete címerpajzs a harckocsizó fegyvernem színét, az összefont sárga címeralak a dandár akkori jelképének uralkodó sárga színét, a figura az alegységek egységét, összefonódottságát, a bajtársiasságot jelképezte.

A 2004-es évtől a T-72-es harckocsik számát radikálisan csökkentették, a 2004. április 30-án kiadott miniszteri rendelet szerint, a harckocsizók önálló alakulatként már csak Tatán szolgáltak tovább.

Az önálló zászlóalj katonái a köztársasági elnök által adományozott csapatzászlót 2005. január 24-én – a névadó, Mátyás királlyá választásának évfordulóján – vehették át.

A haderőreform II. üteme azonban érintette a páncélos fegyvernem utolsó önálló alakulatát is. 2007. március 01-jei hatállyal a MH 11. Hunyadi Mátyás Harckocsi zászlóalj a hadrendből kivonásra került, felszámolták. Állományából egy harckocsi század alakult, és integrálódott a MH 25. Klapka György Lövészdandár, Harci Támogató Zászlóaljába.

A tatai Harckocsizászlóalj ismételten, mint az MH 25 Klapka György Lövészdandár kötelék zászlóalja 2011. november 15-ei hatállyal került megalakításra. A harceszközök átcsoportosításra kerültek a megszűnő Harci Támogató zászlóalj állományából.

A Zrínyi Haderőfejlesztési Program keretein belül 2019-ben a zászlóalj személyi állománytáblája kibővítésre került, 2020-ban pedig megérkeztek az első Leopard 2A4 HU típusú harckocsik. Az újonnan rendszeresítésre kerülő Leopard típuscsalád eszközeire ezen kiképzőharckocsik segítségével kerül átképzésre a jelenleg szolgálatot teljesítő szakállomány.

2022-es évben a zászlóalj felvette vitéz Tarczay Ervin százados nevét, aki a II. Világháború folyamán a legeredményesebb magyar páncélos tisztként hősiesen védelmezte az országot. A zászlóalj teljes neve így vitéz Tarczay Ervin 11. Harckocsizászlóalj lett.

2023-as évtől megkezdődik a zászlóalj átfegyverzése, illetve az új Leopard 2A7+ HU típusú harckocsi rendszeresítése, mely a páncélos képességek vonatkozásában a legmodernebb szintet képviseli.

Bemutatkozás:

A Vizéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztály

közvetlen jogelőd szervezete a 25.Klapka György Lövészdandár, 25/101. Tüzérosztálya volt. Viszont a tüzér szakma és a fegyvernemi kultúra fenntartása jóval korábbra nyúlik vissza. Ha csak közel fél évszázadot átölelő időszakra tekintünk vissza, akkor is számos alegység megnevezéssel, szervezeti felépítéssel és eszköztípussal képviseltette magát a tüzérség Tata helyőrségben.

Története:

vitéz barankai Barankay József százados

Az 1909. október 2-án nemesi családban született Barankay József katonai pályafutása imádott fegyverneménél, a tüzérségnél kezdődött. 1932-es tisztté avatása utáni első beosztásaiban a lovas, valamint a tábori tüzérség alakulataiban különböző szintű parancsnokként tevékenykedett, és az ezekben szerzett tapasztalatai hatására a Ludovika Akadémia tüzér oktatója lett.

A 2. világháború kitörése, valamint a 2. Magyar Hadsereg mozgósítási hírére önként jelentkezett frontszolgálatra, ahol kiemelkedő gondolkodásmódjával, önfeláldozásával, valamint rendkívüli vezetői képességével vívta ki elöljárói figyelmét.

Ennek köszönhetően 1943-tól az új magyar elit fegyvernem, a rohamtüzérség felállításával és kiképzésével bízták meg. Ő lett a hajmáskéri 1. Rohamtüzérosztály parancsnoka, ahol alárendeltjeit fanatikus megszállottsággal, személyes példamutatással vezette a legveszélyesebb pillanatokban is.

Mind személyéhez, mind az általa vezetett alegységhez több sikeres fegyvertény is köthető az új fegyvernem eszközeivel is. Több érdemérem mellett A Magyar Királyi Honvédseg történetében ötödikként szerzett Tiszti Arany Vitézségi Érmet, mely tüzér katonaként még hangsúlyosabb értéket kap. 1944. július 13-án alegységével Galíciában harcolt, ahol figyelőpontját repülőgép bombatalálat érte melynek következtében vitéz Barankay József százados hősi halált halt.

Katonai pályafutása, hazaszeretete, példamutatása miatt a magyar tüzérség XX. századi történetének egyik legnagyobb alakjává vált.

Ebből a szemszögből 1986. mérföldkőnek tekinthető, mivel ebben az évben került átfegyverzésre az osztály az akkor modernnek eszköznek tekinthető 122 mm-es 2Sz1 önjáró tarackokkal. Ez a lövegtípus egészen a 2004. évi haderőátalakításig rendszerben is maradt a Magyar Honvédségben. Az önjáró lövegek rendszerből történő kivonását követően ismét a vontatott lövegek kaptak főszerepet a régi 152 mm-es D-20 ágyútarackok visszahozatalával és váltak a szárazföldi tűztámogatás meghatározó hazai eszközeivé egészen 2022-ig.

2004. év fontos dátum abban a tekintetben, hogy ezt követően csak egyetlen alakulatnál maradt meg a tábori tüzérség osztály (zászlóalj méretű szervezet) szintű képviselete. Ennek a változásnak a következményeként a tatai állomány erősödött az ország más alakulataitól is a helyőrségbe érkezett, a tüzér fegyvernem iránt elkötelezett katonák. Ezen alakulatok a hódmezővásárhelyi 62 Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár és a pécsi 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár voltak.

2007-ben egy újabb haderőátalakítást követően üteg szintű szervezetté csökkent a tábori tüzérség a Magyar Honvédségen belül. tüzérosztály megszüntetését követően az egyetlen üteg a 25. Klapka György Lövészdandár, Harci Támogató Zászlóaljának kötelékében – a tüzér fegyvernemhez elkötelezetten – folytatta feladatait. A tüzérosztály szervezet ismételt visszaállítása 2011. évig váratott magára, továbbra is a régi D-20 ágyútarackokkal felszervelve.

Mindenképpen említésre érdemes, hogy eme rövid visszatekintést átölelő időszakban a tüzérosztály és elődszervezeteinek állománya eredményesen és elismerést kivívóan állt helyt hazai és nemzetközi gyakorlatokon, valamint a Magyar Honvédség szinte valamennyi külszolgálati szerepvállalásában szerte a világon.

A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően 2022. év második felétől újra az önjáró tüzérség irányába indult el a szárazföldi tűztámogató képesség fejlesztése a világ élvonalába tartozó PzH 2000 önjáró tarack hadrendbe állításával. Természetesen a fejlődés nem csak a modern változatú PzH 2000 HU löveg képében jelentkezik, hanem a tűztámogatás rendszeréhez kapcsolódó többi elemben is, mint például a digitális tűzvezető rendszer, a multispektrális képességű optikai és technikai felderítő rendszerek, mozgó cél felderítő lokátorok, tűzeszköz felderítő lokátorok és meteorológiai jelző állomás. Ezen sokrétű eszközök alakulathoz történő beérkezése és a személyi állomány kezelésükre való felkészítése folyamatosan zajlik, de természetesen időigényes ez a folyamat időigényes.

2023. év elején a tüzérosztály hadrendi száma 25/101-ről vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztállyá változott. Az alábbi rövid összefoglaló is rávilágít a névválasztás helytállóságára.

Egyetlen katonai művelet sem kezdhető meg mindaddig, amíg nincs biztosítva a fegyvernemek és szakcsapatok számára szükséges logisztikai támogatás. A Logisztikai Zászlóalj állománya egy csapatként összefogva, egymásért kiállva és egymást segítve, magas fokú szakmai hozzáértésével, elkötelezettségével, felelősségtudatával biztosítja a dandár működőképességét. A Logisztikai Zászlóalj, ugyanúgy, mint a civil életben, a dandár (cég) ellátásért, a dandár eszközeinek és fegyvereinek javításáért, szállítási feladatokért felelős.

A különbség abban van a civil logisztikai cégekhez képest, hogy mindezeket a feladatokat nem csupán a laktanya területén, kiépített környezetben, de műveleti területen, terepen, tábori körülmények között is tudnia kell végrehajtani és biztosítani.

Műveleti századok: A század alapvető feladatai közé a dandár alegységeinek anyagokkal, eszközökkel, felszerelésekkel történő ellátása és személy, valamint teherszállítási, valamint javítási feladatok tartoznak. 
Az ellátási feladatokat tervezetten műveleti környezetben, terepen (pl.: a Bakonyban) kell elvégezniük az erre a célra felállított sátorban. Ezért vannak nálunk vízszállító gépkocsik /C. kategória/ és vízszállító utánfutók /CE. kategória/, illetve élelmezési járművek (hűtőgépjárművek, hűtőutánfutók, mozgókonyhák, ellátó konténerek). Ezek üzemeltetését nálunk tudod megtanulni.

Ugyanez vonatkozik az üzemanyag ellátásra is, ami alapvetően laktanyai körülmények között az üzemanyag kút kezelése, terepen pedig az üzemanyag szállító tartálykocsik üzemeltetése. A lőszerellátás területén jelennek meg olyan beosztások, mint a lőszeres, aki a különféle lőszerek készletezését, szállításra történő előkészítését, málházását, illetve azok kiosztását végzi. 

A szállítási feladatok kiterjednek személyszállításra (személygépjármű /B. kategória/; terepjáró tehergépjármű /C. kategória/; autóbusz /D. kategória/) és teherszállításra (közúti tehergépjármű, terepjáró tehergépjármű /C. és CE. kategória/; konténerszállító gépjármű /C. kategória/).

A Zászlóalj feladatrendszere biztosítja a szakmai fejlődés és kiteljesedés lehetőségét, hazai és külföldi környezetben.

Javítási feladatok a meghibásodott eszközök (gép- és harcjárművek) műszaki mentését képes ellátni közúton és terepen egyaránt. Van Kézi fegyver javító, Lövegjavító, Gépjárműjavító, Kerekes harcjármű javító és Lánctalpas harcjármű javító műhelyünk is. 
A műszaki mentéshez pedig rendelkezünk nehézgépjármű szállító szerelvényekkel (CE. kategória), valamint mentő-vontató gépjárművel (CE kategória), autómentővel (C. kategória). 

Tábori Ellátócsoport: a civil vállalatokhoz hasonlóan az alapanyagok, alkatrészek, eszközök, felszerelések a raktárakban kerülnek tárolásra. A Tábori Ellátócsoport feladata az anyagok eljuttatása a raktárakból a harcoló alegységekhez  

Jelentkezés minimális feltételei:

• Logisztikai szakterületen szerzett képesítések
• Szerelői beosztásokban: autószerelő, gépszerelő, autóvillamossági szerelő, mechatronikai végzettség, fegyverműszerész, fegyverműves, gépi forgácsoló; elektronika és elektrotechnikai végzettség,
• Ellátó, szállító beosztásokban: Élelmiszeripari, élelmiszergyártási középfokú végzettség (szakács, élelmezési technikus stb…); Közlekedés és szállítmányozási ágazatban szerzett középfokú végzettség; Üzemanyag területen szerzett képesítés (töltőállomás kezelő, stb)
• Legalább B, C kategóriás jogosítvány (

A jelentkezésnél előnyt jelenthet:

• gépkezelői képesítés (emelőgép kezelői)
• E, D kategóriás jogosítvány megléte
• ADR (Szilárd, folyékony) jogosítvány megléte

Egyéb elvárások: 

• felelősségvállalás 
• önállóság, határozottság
• elhivatottság
• fokozott figyelem
• fegyelmezettség
• stressztűrő képesség
• precíz munkavégzés
• csapatban való munkavégzés képesség 

A Zászlóalj 1961. szeptember 20-án alakult meg, egy híradó századdal. A század állományát több helyőrségből – Gyöngyös, Kaposvár, Eger – ide helyezett tisztek, tisztesek, másod időszakos sorkatonák, valamint a tárgyév októberében bevonult újoncok képezték. Az alegység a csapatzászlóját a Tatabányai Bányatröszt dolgozóitól kapta november 18-án.

1963 első felében megalakult egy rádiós század, majd 1964 júniusában rendszeresítésre került 2 db BTR 50-PU parancsnoki jármű valamint 1 db FUG felderítő úszó gépkocsi. A zászlóalj 1967-ben egy zavaró csoporttal bővült, majd 1968-ban pedig technikai csoportot szerveztek az egységnél. Az alakulat részt vett az 1970-es árvíz sújtotta területek helyreállításában, valamint ekkor építették meg a híradó műhelyt. 

1982-ben géptávíró szaktantermet alakítottak ki a központ-vezetékes századnál, valamint R-137-es rádióállomást állítottak rendszerbe a rádió századnál. A Csepel D344-es gépjárműveket GAZ-66-ra cserélték 1982-1985 között. Újabb R-137-es rádióállomást állítottak rendszerbe a híradó századnál 1985-ben.

A zászlóalj történetének első komoly átszervezési feladatát az 1987-es RUBIN feladat jelentette, ami során felszámolták a hadosztály szervezeteket, és létrehoztak három gépesített hadtestet, valamint az ezredeket dandárokká alakították. Ennek során a zászlóalj belső struktúrája átalakult, létrehozták a vezetési pont századokat, valamint a megszűnő híradó szervezetek technikai eszközeit átvették.

Az 1990-es évben vette fel a zászlóalj a MH Bottyán János Híradózászlóalj nevet. Ez a zászlóalj azonban 1991. augusztus 1-jén megszűnt, megkezdték a felszámolást és a zászlóalj bázisán megalakult december 2-án a 57. Vezetésbiztosító zászlóalj. A haderőreform keretében megalakult az 1. Katonai Kerület-parancsnokság, aminek alárendeltségében maradt a 25. Harckocsi-, a 37. és 31. gépesített dandár, a tapolcai 8. Harckocsi dandár és az abasári 80. gépesített lövészdandár, a Marcaliban települt 44. Tüzérdandár, valamint a győri 14. légvédelmi rakétaezred. Összevonásra került a 100. rendészeti-komendáns zászlóalj, az 57. Híradózászlóalj, melynek az új megnevezése 57. Vezetésbiztosító Zászlóalj lett.

A 1. Katonai Kerület-parancsnokság 1996-ban felszámolásra került, így Tata 35 év után megszűnt hadműveleti magasabbegység diszlokációs központjának lenni. A szervezeti változások miatt, több alegységet megszüntettek, csökkentették a békelétszámot.

Megalakult a Törzstámogató század, fő feladatuk a híradóbiztosítás a törzs irányába, majd 2016-ban az alegység a jogelődre való emlékezésből felvette az 57. Híradó- és Vezetéstámogató Század nevet.

Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár 36. Páncéltörő Rakétaosztályának története 1987-re nyúlik vissza. Ebben az évben az MN 25. Harckocsiezrede átalakult a Magyar Néphadsereg 25. Harckocsidandárává. Ekkor került megalakításra a dandár Páncéltörő Rakétaosztálya. Az osztály ebben az időben 9M14 Maljutka (AT-3) típusú páncéltörő rakétákkal volt felszerelve.

A következő nagy változásra 2000-ben került sor, amikor az MH 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred felszámolása után a tatai Páncéltörő Rakétaosztály átfegyverzésre került az ezred BRDM-2 9P148 típusú páncéltörő rakétaindító komplexumaival, melyről 9M111-2 és 9M111M Fagot (AT-4), valamint 9M113 Konkursz (AT-5) páncéltörő rakéták indíthatóak.

2007-ben az MH 25. Klapka György Lövészdandár átalakítása során felszámolásra került a Tüzérosztály, a Páncéltörő osztály és a Harckocsizászlóalj. A megszűnt alegységek alapjain megalakításra került a Harci Támogató Zászlóalj. A zászlóalj szervezetében egy páncéltörő üteg kezdte meg tevékenységét, ugyanazokkal a technikai eszközökkel, mint az osztály.

2011 novemberében a Vezérkar Főnök átszervezési parancsának megfelelően újra megalakult a páncéltörő rakétaosztály. Az osztály hadrendi számként a kiskunhalasi 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred hadrendi számát kapta meg, mint jogutód - ezáltal megőrizve és folytatva a páncéltörő fegyvernem hagyományait.

36.PÁNCÉLTÖRŐ-RAKÉTAOSZTÁLY RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI

A páncéltörő rakétaosztály rendeltetése az ellenség harckocsijainak és más páncélozott harcjárműveinek megsemmisítése, tűzeszközeinek, védelmi építményeinek, az azokban lévő élő erejének, valamint helikoptereinek pusztítása.

Az osztály feladatai: Az ellenség páncélozott csoportosításának pusztítása, támadásuk visszaverése, harckocsi veszélyes irányok, nyitott szárnyak, csatlakozások és hézagok lezárása, az ellenség ellenlökésének, ellencsapásának elhárításában való részvétel, a saját manőver erők (gépesített, harckocsi alegységek, magasabb alegységek) ellenlökésének, ellencsapásának valamint a második lépcső harcba-, ütközetbe vetésének szárnybiztosítása, az elért terepszakaszok megerősítése. Az osztály a tűzfeladatait közvetlen, vagy megosztott irányzással, előkészített vagy előkészítetlen tüzelőállásból hajtja végre, és a tábori tüzér alegységekkel ellentétben manőver alegységként kerül alkalmazásra.

Békeidőszakban folyamatosan egymásra épülő tevékenységgel kiképezni, és felkészíteni a személyi állományt a készenlét fokozásának és fenntartásának rendszerével-, valamint a honvédségi katasztrófa védelmi rendszerrel kapcsolatos feladatokra, hogy a számára biztosított készenléti időn belül legyen képes a harcfeladatokban, a békeműveleti-, és válságreagáló műveletekben, továbbá a katasztrófavédelmi feladatokban való részvételre.

A páncéltörő rakétaosztály a tüzér fegyvernemhez tartozik, ezért ugyan úgy, mint más tüzér alegységek december 04-én Szent Borbála (tüzérek, bányászok, tűzszerészek védőszentje) napján ünnepli a fegyvernem napját.

Fegyverzete: 

• 9K113 Konkursz-típusú páncéltörő rakéta komplexum;
• SPIKE LR2 páncéltörő rakéta (rendszeresítése folyamatban van).

Az osztály parancsnoka: Jakab Zsolt alezredes

Az osztály vezénylő zászlósa: Enzsöl Róbert törzszászlós

A Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekar 2004. szeptember 1-jén jött létre azzal a céllal, hogy ellássa Tata helyőrség állami és katonai ünnepségeinek zenei feladatait, valamint egyéb társadalmi és kulturális rendezvények közreműködőjeként ápolja a magyar katonai hagyományokat és zenekultúrát. 

A zenekar rendszeres résztvevője a hazai regionális katonazenekari fesztiváloknak, fellépett többek közt Veszprémben, Győrbe, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Budapesten, Szentendrén, Kaposváron. 2008 óta házigazdája a Tatai Regionális Katonazenekari Fesztiválnak. 

2007-ben jelent meg első zenei kiadványa, amelyet még három zenei CD-lemezfelvétele követett. 

A zenekar hat alkalommal szerepelt külföldi közönség előtt. 2007-ben és 2018-ban a franciaországi Lourdes-ban, a Nemeztközi Katonai Zarándoklaton, 2011-ben Szlovéniában, a Ljubljanai Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválon, 2012-ben a csehországi Olmützben képviselte a Magyar Honvédséget kimagasló sikerrel. Zenekarunk 2024-ben felkérést kapott Szarajevóba (Bosznia-Hercegovina ) az MH EUFOR – Kontingens által szervezett „Nemzeti Hét” rendezvényen való közreműködésre, ahol szolgálati feladatokat és szakalaki bemutatót hajtott végre, valamint egy nagy sikerű koncertet adott. Szintén 2024-ben zenekarunk részt vehetett a romániai Brailában megrendezett 16. Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválon, ahol öt ország tíz együttese között képviselte Magyarországot és szerzett kiemelkedő szintű nemzetközi elismerést.

A zenekar, művészeti munkájának elismeréseként, 2010-ben Megyei Príma-díjban részesült, 2014-ben pedig a „Tata Városáért” -díj arany fokozatát érdemelte ki. A zenekar művészeti vezetője 2015-ben Magyarország Honvédelmi Miniszterétől Egressy-díjat vehetett át. 

A Tatai Értéktárba a zenekar felvételt nyert a kulturális örökség kategóriában 2024-ben.

További kiemelkedő egyházzenei tevékenységének elismeréseként a Magyar Katolikus Tábori Püspökség Katonai Ordinariátusa a tatai dandárzenekarnak ítélt a Kapisztrán Szent János-díjat.